Dr. Szántó Péter Dániel

tanszékvezető, egyetemi docens

Szoba: Múzeum körút 4. B épület 109
E-mail: szanto.peter@btk.elte.hu

Az ELTE tibeti (2004) illetve indológia (2006) szakán végzett. Tanulmányait az Oxfordi Egyetemen folytatta, ahol először doktori címet szerzett (Balliol, 2012), majd a Merton Kollégium (2010-2013) és az All Souls Kollégium (2014-2019) poszt-doktori kutatója volt. 2013 és 2014 között a Hamburgi Egyetem ösztöndíjasa, egy-egy szemesztert töltött vendégprofesszorként a Leideni (2018) és a Bécsi Egyetemen (2019). 2019 és 2022 között a Leideni Egyetemen tanított és kutatott az ERC által finanszírozott Open Philology projektben. Habilitációját 2022-ben szerezte Olaszországban. 2022 ősze óta az ELTE egyetemi docense és a Buddhológia és Tibetisztika Tanszék vezetője.

Fő szakterületei: az indo-tibeti buddhizmus irodalma, tantrikus buddhizmus, buddhista homiletika, szanszkrit és tibeti költészet és költészetelmélet, jóga, buddhista episztemológia, a középkori indiai buddhizmus történelme, indo-tibeti filológia, kodikológia és szövegkritika.

Főbb publikációi: több mint ötven hosszabb-rövidebb tanulmány, többnyire angolul (letölthető az Academia.edu oldaláról), egy monográfia (James Mallinson & Péter-Dániel Szántó, The Amṛtasiddhi and Amṛtasiddhimūla: The Earliest Texts of the Haṭhayoga Tradition. Pondicherry: EFEO/IFP) [École française d'Extrême-Orient]; további három kötet előkészületben: a) Klaus-Dieter Mathes & Péter-Dániel Szántó, Saraha's Spontaneous Songs. Boston: Wisdom Publications, 2024; b) Serena Saccone & Péter-Dániel Szántó, Tantra and Pramāṇa: Studies in the Sāramañjarī. Napoli: UniOr Press, 2023; c) Buddhism for Beginners I. The Suhṛllekha of Nāgārjuna. Leiden: Brill, 2023. 

Jónás Dávid

egyetemi tanársegéd

Telefon/mellék: +36 1 411 6500 / 2025
Szoba: Múzeum körút 4. F épület I. em. 15/8
E-mail: jonas.david@btk.elte.hu

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomát sinológia (2019) és tibeti (2020) szakon. Jelenleg az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájának Sinológia doktori programján negyedéves doktoranduszként végzi PhD-tanulmányait. 2019 óta az ELTE Távol-keleti Intézetének Kínai Tanszékén oktat modern kínai nyelvet és klasszikus kínai nyelvet. 2020 óta a Buddhológia és Tibetisztika Tanszéken tart előadásokat és szemináriumokat a tibeti történelem, kultúra és művelődéstörténet, valamint a tibeti és a kínai buddhizmus témaköreiben. 2020 óta a Kínai Tanszéken, 2021 óta pedig a Buddhológia és Tibetisztika Tanszéken egyetemi tanársegéd.

Fő szakterületei: tibeti és kínai buddhizmus, jógácsára buddhizmus, tibeti művelődéstörténet, a buddhizmus története Tibetben, klasszikus kínai nyelv, modern tibeti nyelv.

Publikációi elérhetők: https://elte.academia.edu/DávidJónás

Dr. Ruzsa Ferenc

egyetemi tanár

Telefon/mellék: +36 1 411 6500 / 5010
Szoba: Múzeum körút 4. B épület 105
E-mail: ruzsa.ferenc@btk.elte.hu

Az ELTE filozófia-indológia szakán végzett 1982-ben. Tíz évig programozó volt, 1993 óta tanít az ELTE-n, a Metafizika, majd az Ókori és Középkori Filozófia Tanszéken, 2019 óta pedig az újonnan megalakult Buddhológia és Tibetisztika Tanszék vezetője. 1994 és 2009 között a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán is tanított, az utolsó két évben a főiskola rektora volt. 1995-ben lett kandidátus, 2016-ban habilitált az ELTE-n, 2017-ben az MTA doktora lett, mindhárom esetben filozófiatudományból. 1998-tól egyetemi docens, 2017-től egyetemi tanár. 1998 és 2005 között Széchenyi Professzori, majd Széchenyi István Ösztöndíjban részesült. Több helyen, így a CEU-n és a Hamburgi Egyetemen is volt vendégtanár. Az ELTE Filozófiatudományi Doktori iskolájának tagja, 2016 óta az Interkulturális filozófia Doktori Program vezetője; eddig négy témavezetettje szerzett doktori fokozatot. Volt a Keréknyomok főszerkesztője és szerkesztőbizottsági tagja; jelenleg a Vallástudományi Szemle szerkesztőbizottsági tagja.

Fő szakterületei: Ind filozófiatörténet (kiemelkedően a szánkhja filozófia), buddhizmus, szanszkrit és páli nyelv. Kutatott még az európai filozófiatörténet, az analitikus filozófia és az összehasonlító mitológia témakörében is.

Főbb publikációi: Több mint hetven tudományos írásának harmada angol nyelvű; mindegyik letölthető a https://elte-hu.academia.edu/FerencRuzsa honlapról.

Két könyve jelent meg: 

• Sankara: A Brahma-szútra magyarázata. Budapest 1996; 
• A klasszikus szánkhja filozófiája. Budapest 1997.

Dr. Szegedi Mónika

egyetemi adjunktus, the Robert H. N. Ho Family Foundation Professor in Buddhist Studies

Telefon/mellék: +36 1 411 6500 / 5010
Szoba: Múzeum körút 4. B épület 105
E-mail: szegedi.monika@btk.elte.hu

1992-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett tibeti szakos orientalista, valamint orosz nyelv és irodalom szakos előadó-tanári diplomát. 1992–2011 között A Tan Kapuja Buddhista Főiskola oktatójaként aktívan részt vett a Főiskola kreditrendszerének kialakításában, az alap-, majd a mesterképzés akkreditációjában. 2005-től főiskolai docens, 1996-tól 2009-ig a Tibeti nyelvi szakirány vezetője, 2007–2008-ban oktatási rektorhelyettes. 2007–2009 között a Keréknyomok orientalista folyóirat szerkesztője (főszerkesztő: Kalmár Éva). A Főiskola profilváltását követően az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskolájának Antik Filozófia Programjában (vezetője Steiger Kornél) folytatott tanulmányokat 2011-2014 között, témavezetője Ruzsa Ferenc volt. 2019-ben szerzett PhD fokozatot Filozófiai tudományok, antik és középkori filozófia szakterületen. 1998 és 2005 között az ELTE BTK Belső-Ázsia Tanszékén a tibeti szakon, 2008–2015 között a Zsigmond Király Főiskola vallástudományi képzésében megbízott oktatóként közreműködött. 2005-2008 között a Károli Gáspár Református Egyetemen is tartott előadásokat. 2019-től az ELTE Buddhológia és Tibetisztika Tanszék megbízott oktatója és az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskola Interkulturális Filozófia Programjában témavezető oktató. A Tibet Társaság vezetőségének tagja 1991-től.

Fő szakterületei: Klasszikus tibeti nyelv. Kőrösi Csoma Sándor munkássága. Tibet korai története, történeti mítoszok; a történetírás ideologikus vonásai. Indo-tibeti buddhista filozófia, különösen a skolasztikus filozófia (abhidharma); kozmológia; filozófiai antropológia; atomizmus; az üdvözülés elméleti feltételei; a meditáció szerepe. A buddhista idealizmus, különösen Vasubandhu művei. A jógácsára alapvető filozófiai szövegének kritikai kiadását Ruzsa Ferenccel közösen a világon elsőként készítették el; a szanszkrit és a tibeti szövegek alapján, a kínai fordítást is figyelembe véve rekonstruálták a hiányos eredetit.

Publikációi elérhetők: https://elte.academia.edu/SzegediMónika