Kínai Tanszék
A Kínai Tanszék munkatársai
 |
Dr. Hamar Imretanszékvezető, egyetemi tanár
Telefon/mellék: +36 1 411 6500 / 2954
1992-ben végzett az ELTE-n kínai-tibeti szakon, 1997-ben szerzett kandidátusi fokozatot (Ph.D.), 2004-ben habilitált, 2008-tól egyetemi tanár. 2002 óta a Kínai Tanszék vezetője, 2008 óta a Távol-keleti Intézet igazgatója, 2012-től a Japán Tanszék vezetője. 2006-tól vezeti az ELTE Konfuciusz Intézetét. Fő szakterülete a kínai vallások és filozófiák, különösen a kínai buddhizmus. A középkorban virágzó kínai buddhista iskola, a huayan történetét és filozófiáját kutatja. A kínai szakon kínai vallástörténetet tanít az alapképzésben, klasszikus kínai szövegek olvasását és kínai buddhizmust a mester és a doktori képzésben. Fulbright ösztöndíjjal a Virgina Egyetemen oktatott és kutatott egy évig, Numata vendégprofesszorként a Hamburgi Egyetemen tanított egy szemesztert. 2010-ben megkapta a Pro Universitate kitüntetés arany fokozatát, 2011-ben Kínában a „kiváló Konfuciusz Intézet igazgató” díjjal ismerték el munkáját.
Főbb publikációi: |
 |
Dr. Bartos Hubaegyetemi docens
Szoba: Múzeum körút 4. F épület I. em. 15/9
Az MTA Nyelvtudományi Intézetben tudományos főmunkatárs, osztályvezető. 1992-ben angol–kínai, 1995-ben elméleti nyelvészet szakon szerzett diplomát az ELTE-n, majd ugyanitt szerezte doktori (Ph.D.) fokozatát 2000-ben. Az ELTE kínai szakán 1997 óta tanít részmunkaidőben, 2007 óta egyetemi docens, 2011 óta a japán filológia doktori program vezetője. Szakterülete az elméleti nyelvészet, azon belül különösen a szintaxiselmélet, valamint annak kapcsolata a morfológiával és a szemantikával. Munkáiban a kínai nyelv rendszerének számos kérdésével foglalkozott. Az ELTE-n modern kínai nyelvtant, nyelvészetet, valamint japán nyelvészetet tanít. 2003 és 2008 között a European Association of Chinese Linguistics (EACL) elnökségi tagja, 2003-tól 2006-ig alelnöke volt. 2002-ben az MTA Ifjúsági Díját, 2003-ban az MTA Bolyai Plakettjét nyerte el.
Főbb kínai tárgyú publikációi:
|
 |
Dr. Ésik Szandraegyetemi tanársegéd
Publikációs lista: mtmt.hu
|
 |
Jónás Dávidegyetemi tanársegéd
Telefon/mellék: +36 1 411 6500 / 2025
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomát sinológia (2019) és tibeti (2020) szakon. Jelenleg az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájának Sinológia doktori programján negyedéves doktoranduszként végzi PhD-tanulmányait. 2019 óta az ELTE Távol-keleti Intézetének Kínai Tanszékén oktat modern kínai nyelvet és klasszikus kínai nyelvet. 2020 óta a Buddhológia és Tibetisztika Tanszéken tart előadásokat és szemináriumokat a tibeti történelem, kultúra és művelődéstörténet, valamint a tibeti és a kínai buddhizmus témaköreiben. 2020 óta a Kínai Tanszéken, 2021 óta pedig a Buddhológia és Tibetisztika Tanszéken egyetemi tanársegéd.
Fő szakterületei: tibeti és kínai buddhizmus, jógácsára buddhizmus, tibeti művelődéstörténet, a buddhizmus története Tibetben, klasszikus kínai nyelv, modern tibeti nyelv.
Publikációi elérhetők: https://elte.academia.edu/DávidJónás |
 |
Dr. Kósa Gáboregyetemi tanár
Publikációs lista: mtmt.hu
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem angol (1995) és kínai (1997) szakán szerzett diplomát, doktori disszertációját 2006-ban védte meg ugyanott. 1997–2008 között a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán tanított. 2009-től adjunktus az ELTE Kínai Tanszékén, ahol klasszikus kínai nyelvet, az ókori és középkori Kína történelmét, valamint kínai filozófia- és vallástörténetet oktat. Kósa Gábor elnyerte a Japan Society for the Promotion of Science (2008–2009), illetve a taiwani Chiang Ching-kuo Foundation for International Scholarly Exchange (2010–2012) posztdoktori ösztöndíját. Főbb kutatási területe a kínai mitológia (elsősorban a kozmogóniai mítoszok), az ókori kínai wu (sámánisztikus) praxisok és a kínai manicheizmus.
Az elmúlt évek néhány fontosabb publikációja: • “The protagonist-catalogues of the apocryphal Acts of Apostles in the Coptic Manichaica –– a re-assessment of the evidence” [in Bechtold E., Gulyás A. and Hasznos A. (eds.) 2011. From Illahun to Jeme. Studies Presented to Professor Ulrich Luft. Oxford: Archaeopress, 107–119]; • “Atlas and Splenditenens in the Cosmology Painting.” In: Michael Knüppel und Luigi Cirillo (eds.) 2012. Gnostica et Manichaica. Festschrift für Aloïs van Tongerloo. Anläßlich des 60. Geburtstages überreicht von Kollegen, Freunden und Schülern. (Studies in Oriental Religions 65.) Wiesbaden: Harrassowitz, 63–88. • “Translating the Eikōn. Some considerations on the Relation of the Chinese Cosmology Painting to the Eikōn.” In: Laut, Jens Peter / Röhrborn, Klaus (Hrsg.) 2014. Vom Aramäischen zum Alttürkischen. Fragen zur Übersetzung von manichäischen Texten. Vorträge des Göttinger Symposium vom 29./30. September 2011. Berlin, New York: De Gruyter (Abhandlungen der Akademie der Wissenschaften zu Göttingen, N. F.), 49–84. • “Buddhist Monsters in the Chinese Manichaean Hymnscroll and the Pumen chapter of the Lotus sūtra.” The Eastern Buddhist 44 (2014) 27–76. • “Two Manichaean Judgment Scenes ― MIK III 4959 V and the Yamato Bunkakan Sandōzu painting.” In: Richter, Siegfried G. and Charles Horton and K. Ohlhafer (eds.) 2015. Mani in Dublin: Selected Papers from the Seventh International Conference of the International Association of Manichaean Studies in the Chester Beatty Library, Dublin, 8–12 September 2009. (Nag Hammadi and Manichaean Studies) Leiden: Brill, 196‒227. • “The Iconographical Affiliation and the Religious Message of the Judgment Scene in the Chinese Cosmology Painting.” In: Zhang Xiaogui 张小贵 (chief editor)，Wang Yuanyuan 王媛媛 and Yin Xiaoping 殷小平 (eds.) 2015. San yi jiao yanjiu –– Lin Wushu jiaoshou guxi jinian wenji 三夷教研究——林悟殊教授古稀纪念文集 (Researches on the Three Foreign Religions –– Papers in Honour for Prof. Lin Wushu on His 70th Birthday.) Lanzhou: Lanzhou Daxue Chubanshe (Ou-Ya lishi wenhua wenku 欧亚历史文化文库》[Treasures of Eurasian History and Culture]), 77–161. • “The Book of Giants tradition in the Chinese Manichaica.” In: Goff, Matthew – Stuckenbruck, Loren – Morano, Enrico (eds.) 2016. Ancient Tales of Giants from Qumran and Turfan: Proceedings of an International Conference at Munich, Germany (June 6-8, 2014). (Wissenschaftliche Untersuchungen zum Neuen Testament) Tübingen: Mohr Siebeck, 145–186. |
Liu Jing 刘靖anyanyelvi lektor
Telefon/mellék: +36 1 411 6500 / 5236
|
Major Kornéliakönyvtáros, óraadó
Telefon/mellék: +36 1 411 6500 / 2021
|
Ma Ying 马颖nyelvtanár
Szoba: Múzeum körút 4. F épület 15/9
|
Mou Zehong 牟泽红anyanyelvi lektor
Telefon/mellék: +36 1 411 6500 / 5236
|
Nguyen Hong Nhungnyelvtanár
Szoba: Múzeum körút 4. F épület 15/9
|
 |
Dr. Pap Melindaegyetemi adjunktus
Telefon/mellék: +36 1 411 6500 / 2025
2007-ben végzett az ELTE-n kínai szakon, majd 2011-ben szerzett doktori fokozatot (PhD) az ELTE Sinológia doktori programján. 2008 óta tanít az ELTE Kínai Tanszékén. Fő szakterülete a kínai vallások és filozófiák, ezen belül különösen a kínai buddhizmus. A kínai buddhizmus tiantai iskolájának történetét és filozófiáját kutatja. A kínai szakon modern kínai nyelvet, kínai buddhizmust és régi kínai irodalmat tanít.
Főbb publikációi: „Énünk és a világ: A Tang-kori tiantai filozófia tükrében” In: Csibra Zsuzsanna (szerk.): Művészet, vallás, kultúra: Sinológiai tanulmányok Miklós Pál emlékére. Budapest: ELTE Konfuciusz Intézet, 2019 pp. 43-62. „A Shang- és Nyugati Zhou-kor vallása.” In: Simon-Székely Attila (szerk.): Lélekenciklopédia: A lélek szerepe az emberiség szellemi fejlődésében. IV. kötet: Ázsia, Amerika és az újvallások lélekvilága. Budapest: Gondolat Kiadó, 2019 pp. 25-56. • „The Concept of Faith in Zhanran’s Diamond Scalpel Treatise” In: Hamar Imre – Takami Inoue (szerk.): Faith in Buddhism. Budapest: ELTE Távol-keleti Intézet, 2016. pp. 49-66.; • „A mahāyāna Mahāparinirvāṇa sūtra tiantai értelmezése: A gyémánt penge című értekezés címének eredete és jelentésrétegei” In: Távol-keleti Tanulmányok 2015., Budapest: Távol-keleti Intézet, 2016., pp. 7-29.; • „A kínai buddhizmus története” In: Hidas Gergely – Szilágyi Zsolt (szerk.): Buddhizmus. Budapest: Magyar Vallástudományi Társaság; L'Harmattan, 2013. pp. 121-140 • „A buddha-természet fogalmának megjelenése és korai értelmezései a kínai buddhizmusban a lefordított sūtrák és értekezések tükrében”. In: Távol-keleti Tanulmányok 2010/1. Budapest: Távol-keleti Intézet, 2010., pp. 31-73. |
 |
Dr. Salát Gergelyhabilitált egyetemi docens
Telefon/mellék: +36 1 411 6500 / 2025
2001-ben végzett az ELTE kínai szakán. 2006-ban szerzett PhD fokozatot, 2012-ben habilitált. 2007-től egyetemi adjunktus. Az ELTE kínai szakán kínai nyelvet, történelmet, irodalomtörténetet és politikát tanít. Fő szakterülete az ókori kínai jogtörténetet, elsősorban a Qin- és Han-dinasztia büntetőjoga. Emellett foglalkozik mai kínai politikával, Kína nemzetközi kapcsolataival is. 2007–2010 között Bolyai János kutatási ösztöndíjban részesült. 2013 óta a PPKE docense. Az ELTE Konfuciusz Intézet Modern Kína-kutatási Központjának vezetője, a Konfuciusz Krónika főszerkesztője
Főbb publikációi: |
 |
Ye Qiuyue 叶秋月egyetemi adjunktus
Telefon/mellék: +36 1 411 6500 / 5712
1999-ben a Tianjini Tanárképző Egyetemen szerzett BA diplomát kínai szakon, 2009-ben a Huadong Tanárképző Egyetemen kap MA diplomát pedagógiából. Jelenleg az ELTE sinológiai doktori programjának doktorandusza. 2007-2008-ig Taizhou 1. Számú Középiskolájának kínai tanára. 2008-2010-ig a Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában, 2010-2011-ig az ELTE Konfuciusz Intézetben , 2011-től a Kínai Tanszéken tanít. Kutatási területe a kínai nyelvtanítás módszertana.
Főbb publikációi: |