Távol-keleti Intézet Könyvtára

Cím: 1088 Budapest, Múzeum körút 6–8. alagsor 126.
​​​​​​Telefon: +36 1 411 6500 / 2021
E-mail: far_eastern_library@btk.elte.hu
A nyitva tartásért látogasson el a könyvtár honlapjára.

A Távol-keleti Intézet Könyvtára 2008-ban jött létre a Távol-keleti Intézet megalakulásával. A Könyvtár állománya az Intézethez tartozó tanszékek (a Kínai Tanszék, a Japán Tanszék, a Koreai Tanszék valamint a Mongol és Belső-ázsiai Tanszék) könyvgyűjteményeiből épült fel, jelenleg kb. 48 ezer kötetet számlál.

A Könyvtár kelet-ázsiai gyűjteményei (akkor még az Orientalisztikai Intézet Könyvtárának kelet-ázsiai részlegeként) 2001-ben "költöztek össze" a mai helyükre, a BTK Múzeum körút 6-8. (Főépület) alagsorába, ahol a Távol-keleti Szakgyűjtemény ma is található. Az új helyiségben a hátsó, raktári rész mellett lehetőség nyílt egy tágas, 24 főt befogadó olvasóterem kialakítására, ahol két számítógép is az olvasók rendelkezésére áll. 2008-ban a raktári részben tömör raktári rendszert építettek ki. A Mongol és Belső-ázsiai Tanszék gyűjteménye a Távol-keleti Intézet létrejötte után is eredeti helyén, a Múzeum körút 4/B épület emeletén maradt. A Távol-keleti Intézet bővülésével, szervezeti átalakulásával párhuzamosan a könyvtár is gyarapszik. 2012-ben megalakult a Buddhizmus-kutatás Központja, majd 2019-ben a Buddhológia és Tibetisztika Tanszék, amelyek szintén a Múzeum krt. 4/B. épületben találhatók.

A Könyvtárból az Intézet oktatói és dolgozói, valamint az Intézetben oktatott szakok hallgatói kölcsönözhetnek, az alapszolgáltatásokat és a helyben olvasást bárki igénybe veheti.

A könyvtár szakgyűjteményei

• Távol-keleti Szakgyűjtemény (benne a japán, a kínai, a koreai és a délkelet-ázsiai gyűjtemény)
• Mongol és Belső-ázsiai Szakgyűjtemény
• Buddhizmus-kutatás Központ Szakgyűjteménye

A Könyvtár gyűjteményének (és evvel a Távol-keleti Szakgyűjteménynek) az alapját az 1923-ban alapított Kelet-ázsiai Tanszék (később Kelet-ázsiai Intézet) főként kínai és japán témájú könyvei adták. Sajnos, a 2. világháború során az Intézet könyvállománya szinte teljesen elpusztult, a gyarapítást előről kellett kezdeni. Nagy lökést adott ennek a Kínai Népköztársaság kikiáltása, és a magyar–kínai kulturális kapcsolatok felélénkülése. A Kínai Népköztársaság jelentős könyvadományokkal járult hozzá a könyvtár állományának a bővítéséhez. Könyvtárunk jelenleg is részt vesz a Shanghai Városi Könyvtár „Window on Shanghai” elnevezésű könyvadományozási programjában, valamint többször is elnyerte a tajvani Chiang Ching-kuo Foundation „Library Acquisition Grant”-jét. A japán gyűjtemény jelentősebb gyarapítása a diplomáciai kapcsolatok felvétele után indulhatott meg az 1950-es évek végétől. A Japán Alapítvány és a Komacu Csikó Alapítvány azóta is támogatják a könyvtár fejlesztését. A koreai gyűjtemény alapját a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságtól az 1950–60-as években kapott 2–300 kötetnyi könyv jelentette. Az 1990-es évek második felétől a dél-koreai Korea Foundation könyvadományozási programja keretében folyamatosan támogatja könyvtárunkat. 2020 októberében avattuk fel a Koreai Nemzeti Könyvtár „Window on Korea” könyvadományozási projektje keretében kialakított koreanisztikai olvasótermet a Koreai Tanszéken. A délkelet-ázsiai gyűjtemény magját az a párszáz kötet alkotta, amelyet a Vietnámi Demokratikus Köztársaságtól kaptunk az 1970-es években, ezt egészítette ki Jelen János könyvadománya a 2000-es évek elején.

Az állományban jelentős könyvhagyatékok is találhatók: Tőkei Ferenc (1930–2000) akadémikus, sinológus, Ecsedy Ildikó (1938–2004) sinológus és Fukuda Hideichi (1932–2006) professzor könyvhagyatéka, valamint Éliás Béla, az MTI egykori pekingi tudósítójának kelet-ázsiai témájú könyvei (összesen kb. 7 ezer kötet).